Fleissig Sándor

Fleissig Sándor

Fleissig Sándor (Budapest, 1869. jún. 4.—Budapest, 1939. máj. 5.): bankár, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde ötödik elnöke.

Élete

Fleissig Efraim tőzsdei kereskedő és Drucker Rozália gyermekeként született Budapesten. A Budapesti Evangélikus Gimnáziumba járt, majd Kereskedelmi Akadémiát végzett.

Jelentős részvény- és ingatlanvagyonnal rendelkezett. Tulajdonában állt például a ma is álló VI. kerület, Liszt Ferenc tér 10. bérház, amelyre két emeletet ő építtetett rá, valamint a svábhegyi ún. Jókai-villa.

Műtárgy gyűjteménye is jelentős volt. A gyűjtést halála után fia, Fleissig József folytatta, aki 1944-ben hunyt el Auschwitzban. Végrendeletében a gyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta.

Hall Fleissig Sándor lakásában

Lányai, Ella és Edit túlélték a II. világháborút. Edit Moravcsik Gyula akadémikushoz ment feleségül, akit mintegy 20 évvel túlélve 1992-ben hunyt el Budapesten. Leszármazottaik az Amerikai Egyesült Államokban élnek.

Szakmai tevékenysége

A századfordulón magánbankházat alapított.

Angol-Magyar Bank Rt.

1909-től a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt., majd az abból alakult Angol-Magyar Bank Rt. ügyvezető igazgatója, 1925-től ügyvezető alelnöke, ill. alelnök vezérigazgatója.

Budapesti Áru- és Értéktőzsde

A Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsának 1906-tól tagja, a tőzsdének 1918-tól alelnöke, 1931-től 1939-ig elnöke.

Közéleti tevékenysége

A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének egyik vezetője.  A Magyar Gazdaságkutató Intézet Egyesület elnöki tanácsának tagja. Igazgatósági tagja a Pesti Lloyd-társulatnak.

1935-től haláláig a tőzsde képviselőjeként a felsőház tagja.

A magyar sakkügy egyik lelkes pártolója volt, elnöke a Budapesti Sakk-körnek. 1921-ben a Magyar Sakkszövetség társelnöke lett, amely tisztséget 1928-ig viselte. A magyar versenyzők versenyeken való részvételét anyagilag támogatta.

Tevékenyen részt vett a budapesti Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet megalapításában, amely 1926-ban készült el. A zeneművészetnek és a képzőművészetnek is lelkes barátja és pártolója. Tagja volt a Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumbarátai Egyesületének.

Források

 

Született: 1869.06.04.

Születési hely: Budapest

Halál ideje: 1939.05.05.

Halál helye: Budapest

Foglalkozás: bankár

Szülők: Fleissig Efraim, Drucker Rozália

Házastársak: Drucker Malvin

Gyermekek: József, Ella, Edit

Szerző: Radnai Márton

Született: 1869.06.04.

Születési hely: Budapest

Halál ideje: 1939.05.05.

Halál helye: Budapest

Foglalkozás: bankár

Szülők: Fleissig Efraim, Drucker Rozália

Házastársak: Drucker Malvin

Gyermekek: József, Ella, Edit

Szerző: Radnai Márton

Fleissig Sándor

Fleissig Sándor (Budapest, 1869. jún. 4.—Budapest, 1939. máj. 5.): bankár, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde ötödik elnöke.

Élete

Fleissig Efraim tőzsdei kereskedő és Drucker Rozália gyermekeként született Budapesten. A Budapesti Evangélikus Gimnáziumba járt, majd Kereskedelmi Akadémiát végzett.

Jelentős részvény- és ingatlanvagyonnal rendelkezett. Tulajdonában állt például a ma is álló VI. kerület, Liszt Ferenc tér 10. bérház, amelyre két emeletet ő építtetett rá, valamint a svábhegyi ún. Jókai-villa.

Műtárgy gyűjteménye is jelentős volt. A gyűjtést halála után fia, Fleissig József folytatta, aki 1944-ben hunyt el Auschwitzban. Végrendeletében a gyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta.

Hall Fleissig Sándor lakásában

Lányai, Ella és Edit túlélték a II. világháborút. Edit Moravcsik Gyula akadémikushoz ment feleségül, akit mintegy 20 évvel túlélve 1992-ben hunyt el Budapesten. Leszármazottaik az Amerikai Egyesült Államokban élnek.

Szakmai tevékenysége

A századfordulón magánbankházat alapított.

Angol-Magyar Bank Rt.

1909-től a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt., majd az abból alakult Angol-Magyar Bank Rt. ügyvezető igazgatója, 1925-től ügyvezető alelnöke, ill. alelnök vezérigazgatója.

Budapesti Áru- és Értéktőzsde

A Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsának 1906-tól tagja, a tőzsdének 1918-tól alelnöke, 1931-től 1939-ig elnöke.

Közéleti tevékenysége

A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének egyik vezetője.  A Magyar Gazdaságkutató Intézet Egyesület elnöki tanácsának tagja. Igazgatósági tagja a Pesti Lloyd-társulatnak.

1935-től haláláig a tőzsde képviselőjeként a felsőház tagja.

A magyar sakkügy egyik lelkes pártolója volt, elnöke a Budapesti Sakk-körnek. 1921-ben a Magyar Sakkszövetség társelnöke lett, amely tisztséget 1928-ig viselte. A magyar versenyzők versenyeken való részvételét anyagilag támogatta.

Tevékenyen részt vett a budapesti Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet megalapításában, amely 1926-ban készült el. A zeneművészetnek és a képzőművészetnek is lelkes barátja és pártolója. Tagja volt a Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumbarátai Egyesületének.

Források